2013. szeptember 30., hétfő

Who I am? 10.

Önismereti kérdések és válaszok

10. Kérdés

Mi a legnagyobb vágyam, amit az életemben el akarok érni?

Amikor ehhez a ponthoz értem a fejlesztésben, akkor már egészen jól megismertem magamat az eddigiek alapján. Sőt, adtam magamnak 1-2 hónapot, és ezalatt többször átolvastam azokat, amiket leírtam. Volt, amihez még hozzáírtam az újonnan eszembe jutott dolgokat, és volt ahol a meglévő, márt leírt gondolataimat pontosítottam, részleteztem magam számára. A többszöri olvasgatás, az emlékek felidézése tudatosította és mélyítette bennem az erősségeimet, képességeimet, tehetségeimet, hajlamaimat. Megláttam a gyengeségeimet, a kudarcaimat, a nem megfelelő döntéseimet, amiből tanulni tudtam, és ma már máshogyan reagálok hasonló helyzetekben. Attól kezdve pedig, hogy tisztába lettem a gyengeségeimmel, tudtam rajta változtatni. De ahhoz látni kellett, hogy milyen területeken vannak gyenge pontjaim. 

Ez a szakasz már a jövőre irányul, és ekkorra már több fejlesztőkönyv olvasásán is túl voltam, amelyekben szintén találtam nekem való gyakorlatokat. Úgyhogy innentől már kombináltam a Nőtudat fejlesztőblokkját egyéb, számomra értékes részekkel.

Szóval:  Mi a legnagyobb vágyam, amit az életemben el akarok érni?
Érdemes végigmenni minden életterületen, és külön-külön megfogalmazni a vágyaidat. Használhatod segítségül a korábban bemutatott életkerék területeit, ha nagyon alapos akarsz lenni, de össze is vonhatsz területeket. Ahogy neked jó!
Azért a fő területek meglegyenek: egészség, személyes fejlődés, kapcsolatok, munka-karrier,  anyagi helyzet, pihenés, környezet-otthon.

A lényeg, hogy lásd a vágyaidat! Ezek adják majd az alapját a céljaid kitűzéséhez és ezek mutatják majd az irányt, hogy merre érdemes menni az utadon.

2013. szeptember 29., vasárnap

10 jel

,,A két legfontosabb nap az életedben amikor megszületsz, és amikor rájössz, hogy miért."
Mark Twain


Lea néhány perce küldött egy linket Facebook-on, ezzel az üzenettel:
,,...tegnap olvastam és végig rád gondoltam! Tökre ugyanezek történnek most veled is..." 
Óriási érzés ilyen kapcsolatban lenni a lányommal! 
Hálás vagyok érte, hogy ilyen! :)

Megosztom itt a blogon, mert értékes mondatokat rejt ez a szöveg.  
Nálad hány pontja talált? 
Jelezheti, hogy jó-e az útirányod!

2013. szeptember 27., péntek

Fotók a coachképzésről

A business és lifecoach képzés utolsó harmadában járva elmondhatom, hogy extra örömöt ad számomra ez a terület. Élvezem a képzés minden pillanatát, nyitott vagyok minden információra, és nem fáradok el a reggel 9-től este 6-ig tartó folyamatos koncentrációban. Sőt! Feltöltődök, és akkora plusz energiát kapok, amit ritkán érzek a hétköznapjaimban.

Érzem, hogy jó úton járok :) 
Az előző alkalommal készült fotó is a képzésről.
Van itt minden: irányított nagycsoportos oktatás, kiscsoportos megbeszélések, triádos coaching, ahol coach és coachee élesben gyakorol, a megfigyelő pedig jelzi az észrevételeit ... 
Szóval nagyon összetett és gyakorlatorientált az egész képzés. Persze nem csak a képzés, hanem a jelenleg három szerződéses kliensemmel való foglalkozás is inspirál :)

2013. szeptember 25., szerda

Ha jó az út!

"Ha a jó úton jársz, akkor ennek nagyon egyszerű jelei vannak: a feszültség egyre inkább eltűnik belőled, egyre higgadtabb leszel, egyre nyugodtabb leszel, olyan dolgokban meglátod a szépséget, amikről azelőtt sosem gondoltad volna, hogy szépek lehetnek. A legkisebb dolgoknak is óriási jelentőségük lesz. Az egész világ minden nappal egyre rejtelmesebb, misztikusabb lesz, egyre kevésbé leszel nagy tudású, egyre ártatlanabb leszel - épp mint a gyermek, aki pillangók után szalad, vagy kagylókat gyűjt a tengerparton. Nem problémának érzed az életet, hanem ajándéknak, áldásnak, kegynek! Ha a jó úton jársz, akkor ezek a jelek egyre erősödni fognak.
Ha a rossz úton haladsz, akkor ennek pont az ellenkezője fog történni."

                                                                                        (Osho)

2013. szeptember 23., hétfő

Önbecsüléserősítő gyakorlat 2.



Vedd körül magadat a sikereidhez tartozó tárgyakkal! Önbizalmad erősítésének egyik lehetséges módja, hogy összegyűjtöd és körbeveszed magadat olyan tárgyakkal, amelyek sikeres tevékenykedéseidre emlékeztetnek. Ez sok minden lehet, amit fontosnak tartasz: fotók rólad a szobád falán, polcain, íróasztalodon (diplomaosztás, sportverseny, táncklub, önkéntes munka…). Apró tárgyi emlékek: úszósapka, úttörősíp, jelvények, kitűzők, gitárhúr, kavics, toboz vagy bármi, ami a siker elérésére emlékeztet.
Jelölj ki egy állandó polcot, vagy asztalkát, amit minden nap látsz, és ide helyezd el az ereklyéidet. A lényeg, hogy szem előtt legyenek, mert így gyakorolnak hatást a tudatalattidra. Ezzel azt programozod az agyadba, hogy sikereket értél el, értékes emberek vagy, és ez további sikerre orientált gondolatokat generál a tudatalattidban. 

Javaslat: Ha szülő vagy, ezt a módszert kezd el alkalmazni a gyerekeidnél is. Legyen nekik is egy sikerpolcuk, siker faluk, ahová büszkén tehetik ki ereklyéiket, rajzaikat, okleveleiket.
El sem hiszed, milyen hálásak lesznek majd ezért a gyerekeid a jövőt tekintve, hiszen egy erős önbecsülés alakul ki bennük az évek alatt, ha részesei a sikereik családi értékelésének. És ez a Te  érdemed lesz!

2013. szeptember 20., péntek

Csak egy gondolat

,,A valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem hogy új szemmel nézzük az ismert világot."
M. Proust

2013. szeptember 18., szerda

Az érzések és a gondolatok segítenek :)

Jó pár hetes zavaros gondolkodású szakasz van mögöttem,  mert a nyáron minden összekuszálódott a fejemben. A coachos tevékenységekről olyan információkat kaptam, amelyek egy kicsit lehangoltak, és alábbhagyott tőle a lelkesedésem. Ezek az infók pedig gyakorlott coachoktól valók voltak, méghozzá az, hogy ebből nem lehet megélni. Pedig nekem szükségem van arra, hogy az önálló életemet finanszírozni tudjam, és hosszútávon nem szívesen adnám lejjebb a jelenlegi életszínvonalamat. 

Kerestem a lehetőségeket a fejemben, és mindenféle kusza gondolatok kavarogtak bennem, hogy hogyan is lehetne úgy elindítani magamat, hogy rövid időn belül eredményes legyen az, amit csinálok.
A coacholást semmiképpen nem adom fel, mert már megtapasztaltam az ízét, és tudom, hogy jó döntést hoztam akkor, amikor efelé irányítottak a megérzéseim. Jelenleg van már három kliensem :)
De a több éve coacholó új ismerősök tapasztalatai, és az azóta tudatosan szerzett információk, miszerint tényleg nehezen lehet betörni a jól fizető piacra, arra ösztönzött, hogy gondoljam át a terveimet. Erre jó az, ha rugalmasan kezeljük a céljaink eléréséhez vezető utat, és ha szükséges, akkor változtassunk.

Akkor Én most változtatok!

Feltettem azt a kérdést, hogy: ,,Mi lehet az, amivel kombinálni tudom a coachozást úgy, hogy abból jó jövedelemre tegyek szert?"
És vártam a választ! Vártam azokat a sugallatokat, gondolatokat, érzéseket, amelyek majd megmutatják, hogy mi az, ami jól jöhet hozzá.  

Feltettem egy újabb kérdést:  ,,Milyen coachként lehetek Én első és egyedüli a piacon? Ami még nincs, és újként betörhetek vele. Majd ezt a területet fejlesztem tökéletesre, és ez hozza meg a sikert számomra."
És újra vártam a választ!

Kb. 3 hete jött egy apró ötlet: "Településfejlesztés a coaching módszereivel"
Ha már településfejlesztő szakmérnök vagyok, 8 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, valamelyest szeretem, és egész jól csinálom ezt a munkát, akkor célszerű ötvözni a meglévő tudást, tapasztalatot az új terveimmel. 
Ezen elcsemegézgettem 1-2 hétig, tervezgettem, vizualizáltam, mit-hogyan fogok elindítani, láttam magamat, ahogyan különböző szervezeteknél előadásokat tartok erről a témáról, ahogyan polgármestereket coacholok a sikeres településfejlesztés eredményéért stb. 

Aztán megint jött egy kisebb káosz. Az elindulásomhoz gyűjtögetett pénzem nagy részét be kellett tennem a családi kasszába, mert vészhelyzet volt, amit nem tudtunk máshogy megoldani. Újratervezés, nem lesz elég pénzem az induláshoz, nem fogok tudni több hónapra albérletet fizetni és a tervezett budapesti megélhetésemet biztosítani. 
Persze, bennem is okozott némi feszültséget ez az állapot, mert eléggé céltudatosan szedegettem össze az eddigi pénzemet, és dolgoztam érte rendesen, de irányítva a gondolataimat, ahogy tanultam a sok-sok önfejlesztő könyvből és előadásból, tudtam, hogy találok megoldást erre a helyzetre is.

Újra kérdezés: ,,Mi legyen a következő lépés ahhoz, hogy a kitűzött céljaimat elérjem: önálló életet kezdjek, és sikeres coachként eltartsam magamat az elképzelt életszínvonalon?"

És most, Jack Canfield és Janett Switzer: A siker alapelvei c. könyv egyik gyakorlatát olvasva és jegyzetelve, újra bevillant valami. Valami, amivel újra tudok mit kezdeni. 
Annyira erősen van a fejemben, azóta nem hagy szabadulni ez a gondolat. Gyorsan le is írtam mindent, ami akkor ömlesztve az eszembe jutott, mert nálam az ilyen hirtelen jövő gondolatok az igaziak. 

Hamarosan megosztom Veletek is :)

2013. szeptember 16., hétfő

Önbecsüléserősítő gyakorlat 1.



Előző posztomban megvillantottam egy kicsit, hogy miért fontos az önbecsülésünk ereje és stabilitása. Most pedig következzen néhány gyakorlat, az erősítéséhez.
Ennek a gyakorlatnak az alapját J. Canfield és J. Switzer: A siker alapelvei c. könyvében lévő gyakorlat adja, amit összekombináltam, és Én így alkalmaztam őket.



1. gyakorlat
A leltárkészítés eddigi sikereidről gyakorlat hozzásegít ahhoz, hogy véglegesen meggyőzd saját magadat, hogy értékes és sikeres ember vagy. 
Oszd fel eddigi életedet három vagy négy egyforma szakaszra, és mindegyik időszakról írj le 30-40 olyan sikert, amire büszke vagy és jó érzéssel tölt el, hogy azt elérted.
Gyűjts össze legalább 100 sikert. Írd fel a listádra az egészen apró dolgokat is, mert azok is eredmények, még ha nem is tulajdonítasz nekik nagy értéket. De hidd el, hogy azok, mert eddigi életed alakulásának sikeres részei.

Például, ha negyven-ötven közötti korú vagy, ahogy Én is, akkor három szakaszt jelölj meg.

1. szakasz 1-15 éves kor közötti sikerek:  megtanultam biciklizni, úszni, úttörő kitüntetést kaptam, őrsvezető voltam, megnyertem több iskolai sportversenyt, az iskolai rajzkiállításon az én munkáim voltak mindig a legjobbak, jó hangom miatt mindig én kezdtem a közös osztályénekeket, nótafa voltam, megbízhatóságom miatt rám bízták a sportszertár kulcsát, én voltam a sulimikulás, a legügyesebben és a legszebben tudtam kisdobos és úttörőnyakkendőt kötni stb.

2. szakasz 16-30 éves kor közötti sikerek: riportműsorom volt a gimi-rádióban, elköltöztem a szüleimtől és megkezdtem az önálló életemet, gólyatábort vezettem, diplomát szereztem az egyetemen, megcsináltam a nyelvvizsgámat, megszereztem a jogosítványomat, búvárvizsgát tettem,  megtanultam palacsintát csinálni, aktív tagja lettem egy civil szervezetnek, amatőr fotóim egy fotópályázaton díjat kaptak, családot alapítottam, gyerekruhákat varrtam stb.

3. szakasz 30-45 éves kor közötti sikerek: megszereztem a második diplomámat, elindítottam a saját vállalkozásomat, felépítettem első házamat, előadásokat tartottam az egyetemen, népszerű weboldalt szerkesztettem, gyerekeimnek megfelelő anyagi és érzelmi hátteret biztosítottam, cikkeket írtam egy online magazinnak, létrehoztam egy civil szervezetet, menedzseltem egy rakás sikeres projektet, megtanultam gyöngyöt fűzni stb.

Az összeírás után vedd elő hetente egyszer-kétszer ezt a listát, olvasd el újra és újra, némelyiket még fel is idézheted, és tudatosíthatod magadban, hogy milyen kemény és kitartó voltál, hogy azt az eredményt elérted. Legyél büszke ezekre a sikerekre! Néhány átolvasás után már csak akkor kell elővenned, ha valami kudarc ér, és a sikereid újraolvasása, átélése felülírja majd az akkori kudarcod megélését. Ekkor már csak megrázod magadat, tanulsz a kudarcodból és már sérülés nélkül, magabiztosan mehetsz is tovább, mert tisztában vagy az értékeiddel.

Az egyik legjobb dolog az életben az erős önbecsülés! Sok-sok millió forintért sem adnám oda, mert tudom, hogy ez az élet egyik legnagyobb kincse!

2013. szeptember 13., péntek

Önbecsülésünk mértéke és a siker

A sikerességünk igen nagymértékben függ attól, hogy milyen az önbecsülésünk. Minél többre becsüljük magunkat az eddig elért eredményeink, sikereink által, annál magabiztosabbak leszünk az új feladatok, kihívások vállalásában. Önbecsülésünkkel egyenesen arányosan növekszik az önbizalmunk is. Ha magas az önbecsülésünk és van jókora önbizalmunk, akkor merünk kockáztatni, belemerünk vágni ismeretlen dolgokba is, nem félünk a bukástól, mert tisztában vagyunk értékeinkkel, és tudjuk, hogy minden helyzetből képesek vagyunk felállni és újrakezdeni. Ez előbb-utóbb meghozza a sikeres eredményeket. 

Te milyennek érzed a saját önbecsülésedet? Elég erős ahhoz, hogy bele merj vágni változtatásokba?

Ha még nem vagy ezen a szinten, akkor ideje fejleszteni ezt a területet. Érdemes időt szánni erre, mert mélyen megalapozhatod vele jövőbeli sikeres életedet.

Az önbecsülésünk egyik lehetséges fejlesztése a múltbeli sikereink átgondolása és összesítése, eredményeink sikerként való tudatosítása magunkban. Sajnos úgy nevelkedtünk, hogy a negatív történéseket már gyerekkorunktól kezdődően a családunk is, és a társadalmunk is jobban nyomatékosította bennünk, mint a pozitívokat. Sokkal több érzelmi töltet társult a negatívumokhoz. Gondoljunk csak arra, ha jó jegyet kaptunk, akkor az otthoni dicséret egy egyszerű kijelentő megjegyzés „Na, ennek örülök!”, de emellett semmi, vagy csak nagyon gyenge érzelmi reakció található a szülő részéről. Pedig akár ölbe is kaphatnánk örömünkben a gyereket, vagy egy erős öleléssel,  egy nagy mosolyú, erős szemkontaktusú kézfogással sokkal erősebb érzelmi töltést mutathatnánk ki a gyerekeink sikerével azonosulva, együtt örülve.  Ebből táplálkozhatna a gyerek önbecsülése rendesen. Ehelyett azonban egy langyos rövidke mondat, és már megyünk is tovább. Bezzeg, ha egy rossz jeggyel érkezik haza, akkor aztán van dorgálás! Ehhez a negatív történéshez rögtön több érzelem társul a szülői részről, és ez mélyebben megmarad a gyerek tudatalattijában. Tehát a kudarc nagyobb hangsúlyt kap az érzelmi nyomatékosítással, jobban megmarad bennünk.
Ez persze csak egy példa a sok közül, de sajnos így nőnek fel generációk, mert a társadalmunk ezt preferálja. Én is ilyen jelzéseket kaptam gyerekként, és néha kapok még felnőttként is.
Mivel az emlékezetünk sokkal erősebb az érzelmi töltésű dolgoknál, így a kudarcok mélyebben beívódnak tudatalattinkba, és átveszik az irányítást az életünk minden területén. Ezen úgy tudunk változtatni, hogy tudatosan figyelünk múltbeli és jelenlegi sikereinkre, elégedetté tesszük magunkat, és örülünk ez elért eredményeinknek.

Az önbecsülés erősítéséhez ajánlok gyakorlatokat a következő posztokban, mert a gyerekkorból hozott szintet remekül tudjuk fejleszteni velük.
Tarts velem!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...