Boldog vagy?

A boldogság lelki-állapot, aminek nem sok köze van a külvilági élményekhez. Ha pénz vagy társ nélkül nem vagyunk boldogok, akkor azokkal sem leszünk. A boldogság ugyanis mindig belülről fakad, és ebben nem játszik szerepet az, hogy luxuslakásban élünk, vagy csak egy 30 m2-es garzonban. Mindkettőben lehetünk boldogok vagy boldogtalanok. 

Magunkban tudjuk megteremteni ezt az állapotot. Ha most nem vagyunk boldogok, a külvilág hatására sem leszünk azok. Még akkor sem, ha néha azt hisszük. Például, ha veszünk valamit, amire már régóta vágyunk, az a boldogság, amit ilyenkor érzünk, csak rövid idejű, és gyorsan elmúlik, mert nem belülről fakad.

Azonban ha úgy éljük az életet, hogy pozitív gondolkodásunkkal folyamatos jókedvet teremtünk magunkban, hogy elégedettek és hálásak vagyunk a jelenlegi életünkért, akkor azok a boldog érzések kivetítődnek belőlünk. Ez az a boldog állapot, ami a sajátunk lehet, ha van társunk, ha nincs, ha van pénzünk, ha nincs, ha elismernek minket, ha nem.

Napról napra élni

,,A holnap terhe, ha a tegnapéra rakják, és ma cipelik, a legerősebb embert is lehúzza... A jövő ma van."

Osler

Az ima is ,,a mindennapi kenyerünk" -ről szól. Nem panaszkodik, hogy a tegnapi szikkadt volt, és nem mondja, hogy vajon az idei előrejósolt szárazság miatt lesz-e kenyerünk? 

A mai napnak van csak igazi értéke. Pontosabban ennek az órának, ennek a percnek és ennek a pillanatnak.

A jövőt persze terveznünk kell, de úgy készülhetünk rá a leghatékonyabban, ha minden energiánkkal, lelkesedésünkkel és intelligenciánkkal igyekszünk megoldani a ma feladatát. Ez az egyetlen mód arra, hogy felkészüljünk a holnapra, a jövőre.

És egyáltalán nem kell aggódni a holnap miatt. A holnap majd gondoskodik magáról. Most a mában élsz, és ezt kell jóvá tenned! Légy elégedett, és törekedj arra, hogy minél tökéletesebben éld meg a jelent.

Az ember hajlamos csodálatos rózsabokorról álmodozni a látóhatár szélén, ahelyett, hogy élvezné az ablaka alatt nyíló rózsákat.

Stephen Leacock szavai éppen idepasszolnak:

,,Mily különös az életünk kis körforgása! A gyermek azt mondja: Majd, ha nagy leszek. A nagyfiú azt mondja: Majd, ha felnőtt leszek. Aztán felnőttként azt mondja: Majd, ha megnősülök. A gondolat arra változik: Majd, ha nyugdíjas leszek. Aztán nyugdíjasként végigtekint a megtett úton; a tájon mintha hideg szél fújna; valahogy lemaradt az egészről, és most már késő. Csak akkor tanuljuk meg, amikor már késő, hogy az életet élni kell minden napjában és minden órájában."

Tedd fel magadnak ezeket a kérdést!

1. Halogatom-e ma az életet azért, hogy a jövőn aggodalmaskodjak, vagy a ,,rózsalugasomról" ábrándozzak?
2. Azzal az elhatározással kelek fel reggelente, hogy ma a lehető legtöbbet hozom ki ebből a napból, és élvezni fogom minden óráját?
3. Többet nyújt-e nekem az élet, ha napról napra jókedvűen élem?
4. Mikor kezdem el? A jövő héten? ... Holnap? ... Ma?

 A válaszok értékesek, de csak a Te számodra!

Másokhoz hasonlítás

Nem kell mindenáron megfelelni a világ elvárásainak.
A másokhoz való hasonlítgatást a szülőktől tanuljuk. SAJNOS! 

Csak megjegyzem, ha szülő vagy, és még kicsi a gyereked, talán hasznos lehet a fejlődésére nézve, ha mellőzöd az ilyen és ehhez hasonló mondatokat:

,,Látod, a Zsófinak milyen jó lett a bizonyítványa! Te miért nem tudsz úgy tanulni, mint ő?"

Mire felnövünk, ez a gondolkodás annyira belénk ivódik, hogy észre sem vesszük, hogy beálltunk a sorba. Elfelejtjük azt, hogy önálló lények vagyunk, egyéniségek, akiknek más és más álmai, vágyai és céljai vannak. Már felnőtt korunkra elfelejtjük azt is, hogy egyáltalán lehet álmodozni. Meg sem próbáljuk már, mert eltűnik teljesen az életünkből az ilyesfajta gondolkodás.

A külvilág megpróbál a saját képére formálni minket. Bombáz a média, támad a ,,cuccipar", belenősz abba, hogy elvárd magadtól, hogy legyenek ilyen-olyan tárgyaid, a külsőségeknek tulajdonítasz óriási szerepet: hogy nézel ki, milyen az öltözködésed, milyen a telefonod, az órád, van-e jó házad, autód stb. Ha nem sikerül az elvárás szerint teljesítened, akkor furának, különcnek tartanak, kakukktojás leszel, és ezt már nem mered bevállalni. Dolgozol, dolgozol, manipulálsz, hogy előteremtsd magadnak a szükséges cuccokat, az igazi értékekkel pedig nem foglalkozol.

Ne hasonlítsd magad másokhoz, mert akihez ma akarsz hasonlítani, az lehet, hogy holnap már eltűnik az életedből. Ha valakinek most jól megy valami, vagy jól néz ki, és bosszant az, hogy neked nem megy úgy, vagy kövérebb vagy, láss a dolgok mögé. Lehet, hogy öt év múlva az, akihez hasonlítgatod magadat tönkre megy, vagy elhízik. Akkor érdemes frusztrálttá tenni magadat most azért, mert követni akarod azt, amit a körülötted lévő rendszer diktál?

Inkább állítsd fel a magad jóérzésű rendszerét, és rendezd be a tudatodat arra, hogy abban élni a legjobb a világon. 

Én is kakukktojás vagyok, de küszködtem vele rendesen, hogy teljesítsem az elvárásokat. Feladtam, mert belepusztultam volna a teljesítésbe, és ma már jó kakukktojásnak lennem.

Pozitív alapattitűdök

Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés c. könyvében részletesen leírja a 10 pozitív alapattitűd jellemzőit. Ahogy olvasom a sorait, gondolatban meg-megerősítem őket. Egyedül a 2. ponttal nem értek egyet.

1. A magam útját járom, soha nem hasonlítom magamat másokhoz 
2. Úgy élem meg a mai napot, mintha ez lenne az utolsó 
3. Teljesen elfogadom magamat, úgy, ahogyan most vagyok 
4. Most cselekszem, mert most van a legjobb idő a cselekvésre 
5. Megteszem, ami szükséges 
6. Elkötelezem magam az egész életen át tartó tanulás mellett 
7. Pozitív vagyok, mert eldöntöttem, hogy az leszek 
8. Mindenkinek megbocsájtok, aki valaha rosszat tett velem 
9. Hálás vagyok mindenért 
10. Megérdemlem, hogy boldog legyek

Nálad meg vannak ezek a pontok? 

Egy beszélgetés

Lea kb. háromhetente jön haza egy napra, és ez a mostani egy nap az tegnap volt. Ilyenkor sokat beszélgetünk, mindenféléről, és igazán jól eső volt, hogy olvassa Ő is a blogaimat. 

Egyébként azt még nem említettem soha, hogy a családom és az ismerőseim közül csak öten tudják, hogy blogolok: Lea a lányom, az egyik Budapesten élő nagynéném, a keresztlányom, Niki, az egyik Angliában élő unokahúgom, és egy Debrecenben élő ismerősöm. Rajtuk kívül senki nem tudja, és szándékosan nem árultam el a környezetemnek. 

A Páromnak hamarosan megmutatom, mert ez a néhány köztünk lévő ,,JÓ" hónap után talán elfogadja már azt, hogy engem egyre jobban érdekel ez a terület is. Talán már nem fog problémázni azon, hogy kitárulkozok a világ előtt, és részleteket is megmutatok abból másoknak, amiket sokan elrejtenek a világ elől. De még várok vele, mert attól tartok, hogy rosszul fog esni neki ez a ,,kitárulkozás". 

Még Lea is, aki nagyon nyitott és támogató, felfigyelt egy bejegyzésre, és most elmondta, hogy ezt azért nem kellett volna megemlíteni, hogy a párkapcsolatunkban voltak próbálkozások másokkal is.

Én ezt úgy gondolom, hogy ha már elindítottam ezt a blogot a magam kínlódós útját leírva, hogy másoknak segíthessenek a tapasztalataim, akkor miért ne vállalnám fel megemlítés szintjén, ezt a sokak számára TABU témát. 

Egy hosszú távú kapcsolatban igenis vannak lejtős időszakok is, ami próbára tesz sok mindent két ember között. De az igazi kapcsolat ezeket is kibírja, mert ilyenkor dől el igazán, hogy egymás mellett maradunk, vagy megyünk. Mi maradtunk, és ma már úgy tekintünk arra a szakaszra, hogy ezt is kibírtuk, erősödtünk tőle mi magunk is és a kapcsolatunk is.

Pontosan olyan dolgokról akarok itt írni, amiket nap mint nap más is megél, csak nem tudja kezelni, vagy nehezen kezeli, problémái vannak vele, és talán ezek a tapasztalatok könnyebbé teszik neki a hétköznapok problémáinak a feldolgozását. Természetesen mindig van egy határ, amitől többet már nem osztok meg itt, de e-mailben sokkal mélyebben is belemegyünk egy-két témába az olvasóimmal. Persze maximális diszkrécióval egymás felé.

Ezt a választ elfogadta Lea is. Jó, hogy megtudtuk ezt beszélni öt perc alatt, és már jött is a következő téma. Nem kérdezett részleteket, nem akart tudni semmit a dologról, óriási tapintat van benne! 

KÖSZI LENCSIKE! :) 

Szerintetek mennyit bír el egy blog a személyes dolgokról? Jó, ha őszintén beszélünk, vagy inkább a kendőzésnek van értéke? Tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre!

Egyébként Lea jelezte, hogy vannak apró betűelhagyási hibák a posztok szövegében. Ha véletlenül találkoztok ilyennel, nézzétek el, vagy jelezzétek, bár most már jobban odafigyelek, és előnézetben újra átolvasom a közzététel előtt a posztot.

Miért kaptam?

Tulajdonképpen az ilyen történések is megerősítenek abban, hogy működik valami körülöttünk, hívjuk azt Vonzás Törvényének, vagy az energiák áramlásának, vagy aminek akarjuk, de tény az, hogy valami van!!!

Miért is fontos leírni a céljainkat, megtervezni a feladatainkat, rendszeresen fókuszálni a terveinkre, vizualizálni, meditálni, vagy csak elképzelni, mintha már meglenne. Azért, mert megtörténik.

Jelenlegi saját példám:

Az egyik önképzésre irányuló célomként leírtam, hogy: "Önképzés a modern számítógépes programok világában: blogfelület, közösségi portálok (amiket még nem ismerek), fotószerkesztő, "okostelefon" kezelése ..."

Három hete megvettem az első okos telefonomat, mert lejárt a két éves hűségidőm. Na jó, ezt Én akartam és nem irányította senki rajtam kívül. 

De ami most történt velem, az már rejtély, mert a munkámhoz, csak úgy, kaptam egy tablettet. A főállású projektem műszaki eszközeit biztosító cég ajándékba adott kettőt, amiért olyan nagy tételben vásároltunk tőlük. És az egyik az enyém lett a munkaidőm lejártáig, azaz 2015. május végéig. 

Akkor ez most véletlen, vagy szerencse??? Vagy csak kaptam egy eszközt ahhoz, hogy gyarapíthassam a tudásomat a modern számítógépes világban, mert ezt terveztem be két hónappal ezelőtt?

Én biztos vagyok abban, hogy ez utóbbi, és így történik minden körülöttem, mert így AKAROM! Pedig nem tudom, hogy mi, és hogyan fog elém kerülni, egyszerűen csak jönnek a dolgok maguktól és Én fogadom Őket!

Tiszta HAPPY-DAY!

Te már rájöttél?

"Ha rájössz, hogy mi az életfeladatod, olyan erős magabiztosságra lelsz, ami fölülír minden bizonytalanságot. Ellen tudsz állni a külső környezeted és a körülötted élők nyomásának, nincs megingás."

Ezt a Jakab Gyöngyi nőismereti tréner weboldaláról idézem. Olvasd el a bejegyzését, alátámasztom a véleményét, többek között azért is, mert a "Who I am?" posztjaimban megírt tapasztalataim 60%-át az Ő iránymutatásai adják. 

Én már rájöttem, és tényleg nagyon határozott lettem. Igaz még a halogatásomon csiszolni kell, de azt is tudom, hogy  mi az oka a halogatásomnak. Ettől függetlenül folyamatosan jól érzem magamat, bár néha adódnak olyan helyzetek, amikor próbálom jól érezni, de nehezen megy: az új munkakör újra vezetői feladatokat ró rám, amit határozottan nem szeretek.

Még csak 30%-ban csinálom azt, amiben jól érzem magam, de már tudom, hogy mi a többi 70% és hogyan fogom elérni!

Te megfogalmaztad már magadnak, hogy mi lenne az igazi életfeladatod?

Megerősítés

Szalay Ádám www.sikerkód.hu  Facebook oldalán írta ma ezt: 

„Amikor van egy kis szabadidőm, szívesen böngészek személyiségfejlesztő blogokat. Ma a 'FastCompany' hírlevelére bukkantam rá és benne hat egyszerű, de hatásos tippre. A címe: Hogyan hozzuk ki magunkból minden nap a legtöbbet?

Íme a hat tanács:

1. Minden reggel indítsd a napod egy nagy pohár friss vízzel! Az éjszakai pihenésből mindenki kicsit kiszáradva ébred. Ez pedig nem tesz jót az agyműködésnek (sem).

2. Döntsd el, mi a három legfontosabb dolog, amit aznap elvégzel! Ha megvan a TOP3, állíts fel fontossági sorrendet és tarts ki. Kötelezd el magad amellett, hogy ha törik, ha szakad, este nem fekszel le addig, amíg ezzel a három dologgal nem végeztél.

3. Alkalmazd az 50/10 szabályt. Egyszerre EGY dologgal foglalkozz, oszd fel a munkanapod 50 perces etapokra és köztük mindig pihenj egy keveset (10 percet)!

4. Mozogj minden nap! A testmozgás levezeti a stresszt, energiát ad és rugalmasabbá teszi a gondolkodásodat. Nem a mennyiség a lényeg, hanem az, hogy nap mint nap sportolj egy keveset.

5. Minden nap fejezd ki a háládat: az emberi elme nem elégedettségre van programozva, inkább vágyakozásra. Ha fejleszted a 'hála-készségedet', azzal növeled a megelégedettségi szintedet és javítod a kedvedet.

6. Minden este szánj 10 percet arra, hogy felidézd a napod! Hunyd le a szemed és tedd fel magadnak a következő kérdéseket: Mi ment ma jól? Min tudnék javítani? Ha ezt a hat dolgot szokásoddá teszed, rohamléptekben javulnak majd a körülményeid is.”

Örömmel tudatosítottam magamban, hogy több hónapja szinte minden pontban követem ezeket a pontokat, egy kis eltéréssel. Pedig soha nem olvastam a fent említett hírlevelet, de a szála valahol összefutnak.

Jól vagyok!

1. A reggeleket „ágybakapucsínóval” kezdem, amitől semmiképpen nem válnék meg, mert a Páromtól kapom minden reggel, és ez mindkettőnknek nagyon jó. Neki azért, mert kedveskedhet vele, Nekem pedig azért, mert érzem a törődését, és tudom, hogy fontos Neki ez a 20 éves rituálé. De ezután jön a gyömbérteás folyadékbevitelem, ami remekül működteti nem csak az agyamat, hanem az egész szervezetemet.
2. Minden nap megtervezem a napi teendőimet és fontossági sorrendbe állítva következetesen végzem a feladataimat. Annyit végzek el, amennyi belefér  a tervezett időmbe, és ez gyakran több mint három dolog, mert csak a feladatra koncentrálva sokkal többet el lehet végezni, mint gondolnánk. 
3. Ide passzol a koncentrált feladatellátás. Rutinos vagyok már, apró részekre bontom a nagyobb feladatokat, így 50 perc az Nekem sok idő. Maximum fél óra egy-egy részfeladat, aztán 5 perc szünet, majd újra félóra stb. De aki még most kezdi, annak reális ennyi ideig összpontosítani valamire, bár ez egyénenként változó lehet. 
4. Minden nap mozgok legalább fél órát, és tényleg nem a mennyiség a lényeg, hanem a mozgás öröme: otthoni zumba, jóga, pilates, úszás, vagy csak egyszerű biciklizés a szabadban, vagy a TV előtt.
5. A „hála-készség” fejlesztése kulcsfontosságú számomra. A Varázslat c. könyv gyakorlatainak végigkövetése remek készségfejlesztés. 2012. december óta néhány gyakorlat napi rutinná vált, és érzem az életem változását ezek hatására. 
6. Az esti visszatekintést pedig Popper Péter: Belső utakon c. könyvéből évek óta csinálom, ami az egyik legjobb belső fejlesztő módszer.

Egyszóval Szalay Ádám utalása is megerősített most abban, hogy jó úton vagyok!

Te jól utazol?

"A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság."

Buddha

Tény és való, hogy a boldogságot nehezen lehet megfogalmazni. Sok-sok apró pillanat és történés van körülöttünk, ami boldogságot okoz, és ezek összessége adja az igazán jó állapotot. De hogy minél több ilyen pillanatunk és történésünk legyen, ahhoz gondoskodni kell ezek megéléséről. És ezt már csak mi tudjuk irányítani a jelenünk megélésével.

"Az út maga a boldogság." és ha belegondolunk, ez mennyire így van.

Nem szabad, hogy mindennapi problémáink annyira lefoglaljanak, hogy akár lekonyult fejjel, unalmasan, vagy frusztráltan és idegesen csak átrohanjunk az életünkön. Keresni kell a jó dolgokat. Nyitottá kell tenni magunkat a jó dolgok befogadására, ezt pedig csak a gondolkodásunk átalakításával lehet elérni.

Észre tudod venni például a természet apró szépségeit? Tudod élvezni azt, amikor reggel besüt a nap a házadba, amikor meghallod a madárhangokat, amikor szellő simogatja az arcodat, amikor kopogó esőcseppek alatt szaladsz, amikor friss levegőt szívsz be mélyen és igazán átérzed azt, hogy ez mennyire jó. Meglátod a nyíló pici virágokat, a fák duzzadó rügyeit, a kerítés tövében ülő cicát, a kirakatüvegben megcsillanó fényeket? 

Vagy csak elfutsz minden mellett, mert sietsz, hogy elkésel a munkahelyedről, mert a reggelek mindig zűrzavarosak, mire a gyerekeidet elrendezed és minden a helyére kerül, estére pedig hulla fáradt leszel, és nincs már kedved sem figyelni semmire, nem hogy még élvezzed is.

Tovább mondom. Tudsz e mosolyogni magadon, amikor elhibázol valamit, és jókedvűen azt mondani, hogy: 

"De bugris voltam! Gyerünk, gyorsan kijavítom és minden Ok!", vagy idegesen szidod a rendszer valamelyik részét, és mást hibáztatva dühöngsz a hibád miatt annyira, hogy még aludni sem tudsz éjszaka.

Sok apró dolog van, aminek a megélésén változtathatsz. Hidd el, jobb így járni az utat, és élvezni az életet, mert a boldogságot, az igazi örömöt tényleg nem a célba érkezés, hanem az utazás módja jelenti. Utazz jól!

Másoknak megfelelni

Megfigyeltem magamon, hogy ha olyan társaságban voltam, ahol meg akartam felelni mindenkinek, olyan erősen foglalkoztam azzal, hogy mások mit gondolnak rólam, hogy megnyomorítottam a társaságba járásomat, és a hosszú évek alatt teljesen leszoktam róla. Pedig mindig társasági ember voltam, szerettem az embereket, de mostanra csak a fiatalok között érzem magam jól. Nekik nem kell megfelelnem és önmagam tudok lenni közöttük. Olyannak fogadtak el, amilyen vagyok.

Megfigyeltem magamon, hogy teljesen eltérően viselkedek a felnőtt társaságban és  másként a tízen-húszon éves fiatalok között. 

De miért is van így? Én is felnőtt vagyok, miért akarok megfelelni a saját korosztályomnak? Kinek fontos az, hogy megfeleljek? Mennyivel vagyok jobb, ha megfelelek annak az elvárásnak, amit lehet, hogy csak Én gondolok, hogy meg kell felelnem? Elvárja valaki tőlem ezt? Vagy csak Én magamtól?

Egyenként megválaszoltam magamnak a kérdéseimet, és rájöttem, hogy ez csak az Én fejemben létezik.

Megtanultam, hogy nem szabad azzal sokat foglalkozni, hogy mit gondolhatnak rólunk mások. Ha mások véleményére koncentrálunk gátlásossá válik a viselkedésünk. Ma már nem akarok lenyűgözni másokat, nem akarok mások szemében jó benyomást kelteni, olyan vagyok, amilyen. Annyit tudok, amennyit, annyira vagyok tájékozott a világ dolgaiban, amennyire az vagyok, úgy nézek ki, ahogy kinézek stb. Akinek tetszik tetszik, akinek nem nem. És kész!

És ezzel a hozzáállással elkezdtem visszaszoktatni magamat a felnőtt közösséghez. 

Lassan megy a visszaszoktatás. 

Még gyakran visszautasítom a meghívásokat, vagy csak megjelenek és hamar elköszönök, megköszönve a meghívást, és gyakran elfog az az érzés, hogy inkább egyedül töltöm a szabadidőmet, vagy inkább keresem a fiatalok társaságát, de érzem magamon, hogy alakul a "MÁSOKNAK MEGFELELNI" sztornózása.

Üres érzelem

Egy „üres érzés" mindig valami fontosat üzen.

Érzelmeid nem teremtenek, azonban azt elárulják, hogy éppen mit vonzol be magadhoz. Ha érzelmeid segítségével megtudod, hogy választott gondolataid nem arra visznek, amerre menni szeretnél, akkor tegyél valamit. Például válaszd a jobb érzéseket okozó gondolatokat, és így helyre tudod állítani a megfelelő kapcsolatot a gondolataid és a rezgéseid között.

Ez olyan, mint amikor az autód műszerfalán a kijelző azt mutatja, hogy üres az üzemanyagtartály, akkor nem a kijelzőt hibáztatod, hanem tudomásul veszed a közölt információt, és feltöltőd a járművet üzemanyaggal. (Ezt a példát olvastam valahol.) 
Egy negatív érzés ugyanígy azt jelzi, hogy olyan gondolatokat választottál, amelyek miatt rezgésed nincs összhangban az energiaáramlatoddal, és nem engeded magad teljes mértékben csatlakozni ehhez az energiaáramhoz. Azt is mondhatnánk, hogy az üzemanyagtartályod kezd kiürülni. 

„Kövesd a legjobb érzéseidet"

Ez azt jelenti, hogy ez a legjobb útmutatás, mert ha kitartóan keresed például a boldogságod, bizonyosan összhangba kerülsz majd az energiájával, az állandó összhang pedig biztosítja a folyamatos jelenlétét. De ha olyan helyzetekbe süllyedsz, amelyekben rezgésed meg sem közelíti legjobb érzéseid rezgéseit, nem keresheted a boldogságot, mert a Vonzás Törvénye nem engedi megváltozni a rezgésed.

Folyamatosan úgy történik körülöttem, minden, ahogyan Nekem jó. Mert erre gondolok, erre fókuszálok, ezt mantrázom nap, mint nap: "Világomban minden rendben van!"

És az érzéseim segítenek abban, hogy tudjam,  hogy jó úton járok. Folyamatos a jókedvem, örülök a pillanatoknak, élvezem a jelent.

Jól érzem magam! 

Az érzelmek hatalma

Érzelmeink elárulják, hogy pillanatnyi vágyaink révén éppen akkor mekkora adag „vonzást” tudunk megteremteni a vágyainkhoz, mennyit idézünk meg az Univerzum energiából. Azt is elárulják, hogy gondolataink döntően a vágyainkról, vagy annak hiányáról szólnak-e.

Például a szenvedély vagy a lelkesedés érzése arra utal, hogy nagyon erős vágy sűrűsödik össze egyetlen pillanatban. A düh vagy a harag érzése ugyancsak nagyon erős vágyra utal, ugyanakkor a kedvetlenség vagy az unalom pillanataiban alig összpontosul bennünk némi vágy. 

Ha nagyon, de nagyon szeretnél valamit, és vágyad gondolata kellemes érzéssel tölt el, gondolataid rezgése összhangban áll azzal, amire vágysz. Így a beérkező energia áramlatkorlátozás és akadály nélkül halad keresztül rajtad vágyad felé. Amikor nagyon, de nagyon szeretnél valamit, de düh, félelem vagy csalódottság van benned, az azt jelenti, hogy a vágyad ellenkezőjére összpontosítasz, így újabb, a vágyaddal összeférhetetlen rezgést adsz ki, ami a vágyaid beteljesülését gátolják.  

Tanulj meg figyelni az érzéseidre!

Ha érzelmeid erősek, akár jók, akár kellemetlenek, akkor a vágyad is erős. Ha érzelmeid nem erősek, a vágyad sem erős.

Ha érzelmeid jó érzést okoznak, akár erősek, akár nem, nem akadályozod a vágyad valóra válását.

Ha érzelmeid kellemetlen érzést okoznak, akár erősek, akár nem, akadályozod a vágyad valóra válását.

Érzelmeid tévedhetetlenül elárulják, milyen rezgések vannak benned és pontosan azt tükrözik, hogy mit vonzol éppen. Minden pillanatban tudatják veled, hogy éppen hagyod-e beteljesülni a vágyadat, vagy akadályozod azt.

Lehet, hogy úgy véled, hogy nem befolyásolhatod az érzelmeidet, vagy úgy hiszed, hogy uralkodnod kell rajtuk?

Egyszerűen csak annyi a tennivalód, hogy másképp szemléld őket. Figyelj oda az érzéseidre, és engedd, hogy érzelmeid rendeltetésüknek megfelelően értékes jelzések adjanak számodra.

Hasznodra lesznek minden pillanatban.

Irányváltó személy

Stephen Covey: "Kiemelkedően sikeres családok" c. könyvében részletezi, hogy hogyan változtathatunk felnőttként magukon. Szerinte az énkép átformálására alapvetően két módszer létezik: a teremtő képzelet és a lazítás, a relaxáció.

Teremtő képzelet = vizualizáció

Az agyunk nemcsak az érzékszerveinkkel megtapasztalt tényeket fogadja el valóságosnak, hanem azt is, amit intenzíven elképzelünk. Az agynak ezt a tulajdonságát kihasználva képesek vagyunk szinte bármit elképzelni és beprogramozni, és az elme tudatalatti részében a megfelelő ismétlés után elraktározódik amit szeretnénk.

Amikor eldöntöttem, hogy magabiztosabb akarok lenni és azt akarom, hogy nagyobb önbizalmam legyen, elképzeltem, hogy különböző szituációkban nagyon magabiztosan viselkedek. Kívülről láttam magamat, ahogyan a feltett kérdésekre tudom a megfelelő választ, amit nem tudok, azt is a megfelelően tudom lereagálni, mosolygósnak, kellemes személyiségnek láttam magamat, aki ugyanakkor egy határozott céltudatos nő. Ezt különböző szituációkra képzeltem el, naponta többször is fókuszáltam ezekre a képzeletbeli helyzetekre, de este, a lefekvés előtt mindenképpen.

A tudatalattiba így bevitt program egyszer csak elkezdi működtetni a dolgokat, és elkezd irányítani. Egyszer csak olyan helyzetek adódtak körülöttem, amiben rögtön tudtam, hogy hogyan kell reagálni, és elkezdtem határozottabb lenni. Elkezdtem figyelni magamat az esti visszatekintéseknél, és egyre jobban tetszettem magamnak. Erőre kaptam, és észrevettem, hogy napról napra fokozódik a magabiztosságom.

Lazítás, relaxáció

A legtöbb ember túl görcsösen éli az életét, pedig megtanulható a lazítás, amivel megelőzhetjük a gondolati görcsöket. Az életben a siker titka nem az összeszorított fogakkal végzett kemény munka, hanem hogy azt csináld, amit szeretsz, legyenek céljaid, tudj lazán élni és keményen dolgozz. A kemény munka nem hagyható ki, de önmagában nem elég. Muszáj LAZÁN élni!

Számos relaxációs technika létezik, mély légzésekkel például bármikor le lehet nyugtatni magunkat, de az igazi eredmény az, amikor spontán lazák tudunk lenni a nap minden percében. Amikor ki sem alakul a frusztráció, az idegeskedés.

Nálam ez néhány hónapja állt be a jelenlegi szintre, és így remekül érzem magamat. Reggeltől estig laza vagyok! Nem görcsölök a problémákon, mindent meg lehet oldani, másokkal türelmes és mindig jókedvű vagyok. Szeretem így magamat!